home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9309
/
CHIPCDI.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-18
|
10KB
|
167 lines
@VCD-I konferencia Londonban@N
@VMultimédia `93@N
A multimédia alapját a jó minôségû hang, a digitalizált és
a valós idejû képek, valamint a számítógépnek köszönhetô
interaktivitás, vagyis párbeszédes vezérlés képezi. A
multimédia alkalmazás ezeket az információs csatornákat és
kommunikációs lehetôségeket egyszerre használja, ettôl
""multi". Az egyik legújabb multimédia-eszköz az
úgynevezett CD-I (Compact-Disc Interactive), ami ezt az
egyidejûséget egy új koncepcióra épülô technológiával
valósítja meg.
A CD-I-t, amely egy speciális számítógép, a Philips és a
Sony közösen fejlesztette ki. A terméket az otthoni
felhasználóknak szánják. A CD-I lényege, hogy a CD-I lemez
-- ez az adathordozó -- tartalmazza a hangot, a képanyagot,
a szöveget, a grafikát és az interaktív vezérlést is. A
lemezen rögzített adatokat egy Motorola 68|070 chip
dolgozza fel az e célra kifejlesztett CD-RTOS (Compact Disc
Real Time Operating System) -- ez a CD-I operációs
rendszere -- segítségével, és egy képernyôn valós idôben
jeleníti meg.
A CD-I lejátszó tehát egy lemezegységbôl és egy
multimédia-vezérlôbôl áll. A kis számítógép annyiban
hasonlít a videómagnóhoz, hogy tévéhez kapcsolható, viszont
különbözik attól az interaktivitáson kívül -- a kapcsolatot
egérrel, billentyûzettel vagy infravörös távirányítóval
tarthatjuk -- az olvashatóságban is. Tartalmaz ugyan egy
írható RAM-ot, de ennek célja pusztán a felhasználó
adatainak tárolása (név, beállítások, játékok ponttáblázata
stb.). Az üzlet és a szerzôi jogok védelme szempontjából
ennek óriási a jelentôsége, hiszen a számítástechnikában,
de a videózás területén is az illegális másolatok
terjedése, a fejlesztô, forgalmazó cégek és szerzôk
megkárosítása az egyik legnagyobb gond. Ezért nem
véletlen, hogy a CD-I fejlesztésére és értékesítésére mind
a gyártók, mind a kereskedôk olyan nagy hangsúlyt
fektetnek.
Ennek a multimédián belüli új területnek a legnagyobb
fóruma volt az 1993. június 29-én és 30-án Londonban
megrendezett 4. Multimédia Konferencia -- hivatalos nevén
The 4th Multimedia Conference & Exhibition on CD-I. A
rendezvénynek kizárólag a CD-I volt a témája. A három
legnagyobb gyártón -- Philips, Sony, Goldstar -- kívül a
hozzájuk csatlakozó fejlesztô cégek, például az Optimage,
az Imagine, az Infogrames és az Epic képviseltették
magukat. A konferencia körülbelül tükrözi is a világ
CD-I-piacának felosztását.
A konferencia több szekcióülésen (sajnos néha egyidôben
zajlottak) foglalkozott a három legfontosabb területtel: a
CD-I fejlesztôi eszközökkel, a CD-I üzleti, piaci
kérdéseivel, és az új CD-I termékek ismertetésével.
A CD-I termékek elôállítói három különbözô platformon
alakíthatják ki professzionális rendszerüket: Apple
Macintosh, Sun és IBM PC számítógépek lehetnek a fejlesztôi
környezet alapjai. Az alapgépen kívül szükség van egy CD-I
lejátszóra és monitorra, valamint az Optimage
SCSI-emulátorára -- ezek a hardverek. Ezekhez természetesen
kellenek még a speciális CD-I fejlesztôi szoftvercsomagok.
E terület legnagyobb újdonsága a konferencián bemutatott
Callisto rendszercsalád volt, amely a jövô év elején
jelenik meg a piacon. A termékcsaládot az Imagine
Multimedia fejlesztette ki. A Callistót kezdôk és profik
egyaránt fel tudják használni stúdióikban: sorozatgyártásra
alkalmas termékeket lehet vele elôállítani. A Callisto/CD-I
Design Studio és a Callisto/CD-I Mastering Studio is ilyen
komplett rendszer.
Az elôadások után érdemes volt végigsétálni a kiállításon,
hogy megtekintsük az új CD-I lemezeket. Négy kategóriában
mutattak be új termékeket: úgynevezett gyerekprogram,
játékok, zenei lemez és speciális adatbázis kategóriában.
A legfiatalabb korosztálynak meséket, interaktív
rajzfilmeket és rajzprogramokat kínálnak. Az interaktivitás
itt azt jelenti, hogy a megjelenô figurákat a csemete
átszínezheti, a sztorihoz aláfestô zenét választhat, sôt
aktívan bekapcsolódhat a mese alakításába, ugyanis a
történetek választási, döntési lehetôségeket tartalmaznak.
A rajzfilm cselekményébe való beavatkozásnak és a figurák
megváltoztatásának lehetôsége fejleszti a kreativitást,
önálló, saját történet megírásának az élményét adhatja.
A nagyobb gyerekeknek a legtöbb gyártó az ismert,
népszerûbb PC-s játékok CD-I változatát kínálta. A
kiállítás látogatói játszhattak a Tetrisszel,
autóverseny-játékokkal, puzzle programokkal --
természetesen CD-I módra. Ezek a játékok inkább üzleti
okokból jelennek meg CD-I-n: népszerûségük miatt
garantálják a magas eladási példányszámot. Igazából ezért
eleveníthettük fel a Golf, a Tennis és a Go
játékprogramokról szerzett ismereteinket, s
nosztalgiázhattunk a valósághûbb ábrázolással elkészített
CD-I változat felett.
A kiállításon a gyártók bemutatták azokat a termékeket is,
amelyek a CD-I lehetôségeit sokkal inkább kihasználják: a
speciális adatbázisokat, lexikonokat, képgyûjteményeket. A
The Art of the Dutch Masters címû CD-I kiadványban például
Vermeer, Rembrandt, Hals és Steen több mint 300 festményét
csodálhatjuk meg, de nemcsak gyönyörködhetünk, hanem a
mellékelt leírás, az életrajzi adatok, s a 17. századi
barokk zenemûvek részletei segítségével elmélyedhetünk a
képek mögött álló korban is. ùgy lapozgathatjuk az
""albumot", mint egy könyvet, vagy lexikonnak használhatjuk
a mutatók segítségével, a zenét CD minôségben
hallgathatjuk, a képeket kinagyíthatjuk és szöveges
hanganyagot kérhetünk angolul, franciául vagy hollandul --
ezt egy narrátor mondja el a választott nyelven. Az
impresszionizmusról, a reneszánszról, Vincent Van Gogh és
kora mûvészetérôl, egy-egy múzeum híresebb képeirôl is
megjelentek hasonló jellegû kiadványok.
Hasonló felépítésû természettudományos gyûjteményeket is
készítettek, például a biológia bizonyos ágazatairól, egyes
állatfajták életérôl, és a földrajz némely érdekességérôl.
Az oktatást, autodidakta tanulást, de az egyszerû
érdeklôdést is sokkal hatékonyabban, érdekesebben tudja
segíteni a CD-I, mint például a video vagy a film -- ez
utóbbiak ugyanis nem interaktív eszközök, a megjelenô képbe
nem lehet beavatkozni. Mellesleg a CD-I egy speciális
cartridge segítségével mintegy 75 perces filmek
lejátszására is képes. Egy CD lemezen is ennyi film fér
el. A kiegészítést tartalmazó CD-I neve CD Full Motion
Video.
A londoni multimédia-fórum adott alkalmat az új hardverek,
CD-I lejátszók kiállítására is. A konferenciához tartozó
kiállításon mutatta be a Philips az új CD-I 350 Portable
lejátszót, ami CD-I kategóriában körülbelül ugyanaz, mint a
PC-k között a noteszgép. A Portable CD-I-nek saját, színes
LCD képernyôje van (maximális felbontása 560x768 képpont,
mérete 88,4x117,94 mm). A berendezés tömege 1,8 kg, mérete
190x52x292 mm. A Portable-rôl -- a terméknek nagy jövôt
jósolnak -- tudósít az ez alkalomból megjelent CD-I World
amerikai szaklap London Conference Edition címû
különkiadása is. Hazánkban a jövô év elején üdvözölhetjük
ezt a terméket, de normál CD-I lejátszókat már lehet kapni.
Egy CD-I lemez ára 50 és 150 német márka között van, de a
gyors elterjedéssel ez az ár valószínûleg csökkenni fog. A
legolcsóbbak a gyerekeknek szánt programok, legdrágábbak a
lexikonok, a zenei és képgyûjtemények.
A CD-I talán Magyarországon is gyorsan elterjed, ahogy
annak idején a videóval is történt. De nemcsak az otthoni
szórakozást, hanem az oktatást, a tanulást, s nagy
kapacitása miatt az archiválást is segíteni fogja. A
Philips és a Sony szakemberei szerint hamarosan a CD-I lesz
a meghatározó multimédia-eszköz a világon, az évezred
végére pedig a CD-I tulajdonosok száma meghaladja, de
legalábbis eléri a videóhasználók táborát. A fejlett
országokhoz képest Kelet- és Közép-Európa ezen a téren is
lépéshátrányban van.
A konferencián való részvétel lehetôségét a Philips
Eindhoven és a Rubik Innovációs Alapítvány teremtette meg,
amit ezúton is köszönök.
@KSzûcs Péter@N